Valami ütős, nyálcsorgató csalogatóanyag kellene a Nagy Webes Valamihez. Talpalunk már vagy három hónapja utána és a világért sem akar összejönni.
Találkoztunk multinacionális merevedés-zavarosokkal, akik egyébként borzasztóan mereven utasították el, minden közeledési kísérletünket. Olyannyira, hogy végső konklúzióként vissza sem hívtak minket.
A második próbálkozásunk sem volt sokkal szerencsésebb, mert megkajáltattunk egy extravagáns étteremben egy hatalmas fejű pasast, akiről kiderült, hogy van ugyan köze a dolgokhoz, de nem úgy, ahogy mi gondojuk és nem akkor, amikor mi szeretnénk. De azért továbbította egy illetékes királynak az anyagunkat, akinek annyira megtetszett a dolog, hogy két hét alatt el sem tudta olvasni.
Most találtunk végre egy utolsó esélyt. Sok gyereke van, ezért talán az empatikus készsége is nagyobb darabb lehet, mint az előzőeké, ha maga nem is egy óriás. Termete átlagos, a szobájában felhalmozott laptopok száma viszont cseppet sem az. Négy képernyő ásítozott előtte, várva, hogy valaki csiklandozza már meg végre őket.
Nem csüggedünk!
